Tök uncsi az életem, de tényleg. Snassz kis mezei hétköznapok.
Nincs ezzel gond, én bírom, bár így nagy esélyem van rá, hogy lecsúszom a nagy világmegváltásról.
De, titkon azért készülök rá, le ne maradjam majd róla ha nagy hirtelen…
meg ugye, felkészült legyek, hogy simán, csípőből tudjam kezelni a nagy megváltás okozta terheket.
Bár, vannak akik megkockáztatják ama megállapítást, hogy velem, csak is élmény lehet az élet. Élmény??? Najah, bár én inkább sokknak nevezném, de ha mazohista lélekkel áldotta meg szegény, jóra becsült polgári személyt az Úr, legyen hát, nevezzük élménynek.
Jeleztem is adott észlelő irányában, hogy ok. benne vagyok, húzzunk le pár napot együtt, természetesen nevelő célzattal, mert tisztában vagyok vele, 3 nap alatt megtanulja Mi a Magyarok Istene!, és soha a büdös életben nem kívánja majd magának, lelki sanyargatásából adódó mentális kielégülését.
A fene, pedagógusnak kellett volna menne, olyan régi vágásúban nyomnám, olyanban mint akik engem neveltek gyermek koromban. A mai napig csatakosra átizzadt pizsamában riadok, mert rémálmaimban kisértenek.
Igaz, a gyerkőcökkel nem tudok bánni, de garantált napi hírek témával szolgálhatnék, A tanár, aki rettegésben tartja az egész falut/várost!
Na, és majd elfelejtettem. Jelezném, pár napja Tündér státusban tetszelgek.
Jól utána is néztem, csakhogy tisztában legyek vele, mivel is jár ez az új titulus, csakhogy 100%an magaménak tudhassam eme szerepet.
Hát kérem, azt kell mondjam, én bizony nem azaz átlátszó, egy szál pendelyben, szitakötő szárnyakkal, erdőn, mezőn suhanósfutkározós égi csoda lehetek, mert ugye testalkatból adódóan a suhanás kivitelezését még alapból sem tudom kivitelezni, ebből adódóan, már mit testfelépítésből, bazi nagy szitakötőszárnyra lenne szükségem. Acélvázas megerősítéssel naná.
És ha már ugye test, nem szívesen hoznám a frászt a népekre, egy átlátszó lebernyegben előadott ámokfutással. Amúgy meg, amilyen nagy szerencsém szokott lenni, úgy általában (gondolhatod) a nagy suhanok kivitelezése közben, az bazi nagy szárnyakkal az első fára akadnék, hetekig lóghatnék nagy magányosságban míg rám bukkanna valaki Nini egy tündér vagy mi a fene! felkiáltással.
Mesteremet (ja, avanzsálódott egy) is megkérdeztem, szerinte hihetek-e új státuszom mibenlétében. Hosszas méricskélés után megadta átgondolt, egyszerű válaszát.
Hm-hm Tündér! Tündér?? nem hinném, inkább szárnyas hangya, a nagyobbik fajtából!!??…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: