…volt az a rész amikor hülyének kellett lenni.
Valamit valamiért, mert ugye nagy ám a szervek motivációs ereje.Kellett az a kis plusz a normál működésedhez, és ha ehhez az kellett, hogy idióta megnyilvánulásokat vigyél véghez a négy fal között,mert a másik ettől érezte magát okosabbnak, szebbnek, ügyesebbnek, neked meg szükséged volt arra, ami a nadrágjában figyelgetett, akkor bizony tetted. Mert amúgy egy önző dög vagy, és igencsak tudod mi az, ami Neked jó. A probléma ott kezdődött, mikor el is hitték, hogy ostoba vagy, najah túl jól játszottad a szereped.
Közben meg jól elkezdtél kötődni, nemcsak a csodacucchoz abból a bizonyos nadrágból, hanem adott csodacucc tulajdonosához is. De már kategorizálva lettél, és bármennyire pörögtél azon, hogy akkor Te most bizonyítanál, van itt ész tengernyi, már nem voltál jó. Pont amiatt a kis agyállomány miatt. Hűű ez gondolkodásra is képes, ne máááár! Ez elég ciki. Ott, kint, talán leégetne vele.
Hát adtad tovább a hülyét, fő a békesség alapon,
arcoskodtál mert ugye mit neked,
miközben titkon szenvedtél mint a kutya,
mert a jelmezed kezdett túl szűk lenni,
Mert van/volt életed a négy falon túl is.
… na de, ehhez/ahhoz a részhez már semmi közük
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: