Józanodás!

Köztes állapot.
Már nagyjából tudod hol is vagy, de még szédülten nézel magad elé fél szemmel, a páros szemmel figyelés nem igazán megy, ringlispílt okozó mutatvány, nem beszélve a ki is vagy beazonosításának csöppet nehézkesnek bizonyuló feladatáról.

Könnyed csevej a taxissal, figyelve az artikulált kiejtésre.
Én kérem, józan vagyok de nagyon!
Fura érzés eszmélni, egy beszívott, nem éppen szeszmentes éjszaka után.

Főleg ha a telefonod ébresztésére érsz haza.
Az alkohol mámorától koordinálatlanul, többször mellényúlva nyomod le most kellene felkelnem konstatálod, de hisz, le sem feküdtem vigyorogsz nem éppen okos ábrázattal magad elé.

Furán érzed magad, és még furább gondolatok cikáznak az agyadban,

ahogy odateszed a kávét és láncreakcióként egyből rágyújtasz.

Pedig már nemigazán kívánod a cigaretta ízét, a füst is zavarja az orrodat.
De szívni kell, a késztetés nagy Úr. Le kell kötnöd valamivel remegő kezeidet.
Iszod ezerrel a vizet, kombinálva a kávé keserű ízével, hátha segít szomjúságod oltani valami más után. Valaki más után.

Fura, úgy szeretni valakit pár estére, hogy közben másra gondolsz.
Fura, úgy érinteni, hogy egy másik bőrét szeretnéd érezni a tenyered alatt.
Fura, hogy csókjaiban a másik ízét keresed, úgy magadba fogadnod, hogy arra gondolsz, talán vele is ugyan olyan lesz majd. Úgy belenézni az arcába, hogy egy teljesen más arc vonásait keresed benne.

Ténferegsz a lakásban, ügyelve, hogy a háló felé még véletlenül se pillants, gyerekes csodálkozással lelsz rá egy-egy kis limlomra jé nekem ilyenem is van?… Akkurátusan böngészed át a könyvespolcod tartalmát, igen ez most a legfontosabb feladatod, számba venni melyiket is nem olvastad még… győzködöd magad, miközben rövid monológokat szerkesztgetsz a fejedben, hogyan köszönsz el tőle végleg, mert az órára sandítva tudod nemsokára itt van az ideje. Kijózanodtál… 😉