<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mindez én vagyok...</provider_name><provider_url>https://napersze.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Na persze...</author_name><author_url>https://napersze.cafeblog.hu/author/hornyak-a74gmail-com/</author_url><title>...és tudod...</title><html>&lt;div&gt;...volt az a rész amikor hülyének kellett lenni.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Valamit valamiért, mert ugye nagy ám a szervek motivációs ereje.Kellett az a kis plusz a normál működésedhez, és ha ehhez az kellett, hogy idióta megnyilvánulásokat vigyél véghez a négy fal között,mert a másik ettől érezte magát okosabbnak, szebbnek, ügyesebbnek, neked meg szükséged volt arra, ami a nadrágjában figyelgetett, akkor bizony tetted. Mert amúgy egy önző dög vagy, és igencsak tudod mi az, ami Neked jó.  A probléma ott kezdődött, mikor el is hitték, hogy ostoba vagy, najah túl jól játszottad a szereped.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Közben meg jól elkezdtél kötődni, nemcsak a csodacucchoz abból a bizonyos nadrágból, hanem adott csodacucc tulajdonosához is. De már kategorizálva lettél, és bármennyire pörögtél azon, hogy akkor Te most bizonyítanál, van itt ész tengernyi, már nem voltál jó. Pont amiatt a kis agyállomány miatt. &lt;em&gt;Hűű ez gondolkodásra is képes, ne máááár! Ez elég ciki. Ott, kint, talán leégetne vele. &lt;/em&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Hát adtad tovább a hülyét, fő a békesség alapon,&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;arcoskodtál mert ugye mit neked,&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;miközben titkon szenvedtél mint a kutya,&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;mert a jelmezed kezdett túl szűk lenni,&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Mert van/volt életed a négy falon túl is.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;... na de, ehhez/ahhoz a részhez már semmi közük&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>