<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mindez én vagyok...</provider_name><provider_url>https://napersze.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Na persze...</author_name><author_url>https://napersze.cafeblog.hu/author/hornyak-a74gmail-com/</author_url><title>Idő kérdése.</title><html>Egyszer, ha lesz időd, elmesélem milyen az, mikor nem lát senki.
Elmesélem, milyen az, mikor először emeled fel a fejed,
mesélek majd, az én racionális valóságomról.
Milyen, mikor átgyalogolnak rajtad.
Milyen volt a hazugságok íze.
Mesélek arról, milyen újra és újra felállni és leverni magadról a port.

Egyszer, ha majd lesz időd, mesélek majd a halálról.
Mesélek, hús, hús elleni harcról.
Mozdulatlanságról, mely megmentette az életem.
Elmesélem, milyen illata volt az első idegennek,
milyen dallama volt az első éjszakának,
milyen színek táncoltak a bőrömön.

Egyszer, ha lesz időd, elmesélem ki vagyok.
Mesélek álmokról, melyeket a kezeim között tartottam,
vágyakról, amikkel kitapétáztam a falat.
Mesélek arról mit, miért tettem,
mit adtam és arról, mit vettem el.

Egyszer, ha lesz időd elmesélem miért hallgatok,
és talán megérted, miért is kövesedett az arcomra az a fránya nagy vigyor... ;-)</html><type>rich</type></oembed>