1.0Mindez én vagyok...https://napersze.cafeblog.huNa persze...https://napersze.cafeblog.hu/author/hornyak-a74gmail-com/Általában gondban vagyok, ha magamról kell beszélni. Talán hiányosság, hisz azt mondják az önismeret nagy erény.  De, ahogy létem elemzése kerül a porondra, befeszülök. A ki vagyok én témakör számomra pont nem a cseverésszünk róla életérzést hozza ki. Főleg nincs mellette a felhőtlenül jelző. Mostanában meg pláne.  Csupán a személyemmel kapcsolatos, mások által felém közvetített negatív dolgok jutnak eszembe. Semmi nagy arc vagyok, pozitív kicsengésű feeling. Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján, pedig nagyon úgy néz ki, alapból <em>egy bocsánat, hogy élek-vagyok</em> mondattal kellene indítanom. <div>De most azt várnák el, hogy beszéljek. Magamról.</div> <div>Mert talán könnyebb lenne, ha le tudnám rakni mindazt, amit a hónapok alatt visszanyeltem.</div> <div>Talán segítene kimozdulnom abból az állapotból, amibe tavaly kb. ilyenkor beleragadtam.</div> <div>Azt kérdezi, miért nem léptem akkor, ha tudtam, hogy az bizony sehová nem vezet.</div> <div>Pislogok nagyokat és nyitnám is a szám, <em>hogy az úgy volt... </em></div> <div>de hogyan fogalmazzam meg, hogy emészthető, könnyen feldolgozható legyen a mondandóm,</div> <div>mikor az egyik kritika pont az volt, hogy nem értik miről beszélek.</div> <div>Hogyan egyszerűsítsem le, hogy ne a képére kiült <em>ne kamuzz már</em> ábrázattal keljen már megint szembesülnöm.</div> <div>Hogyan magyarázzam el a hinni akarás mibenlétét,</div> <div>hogyan mesélhetném el, hogy mit jelent számomra a megértés,</div> <div>mely' szavak lennének célravezetők az empátia ecseteléséhez?</div> <div>Mindez úgy, hogy ne nézzen Ő is hülyének.</div> <div>Nyekergek valamit minderről, miközben már a türelmetlenséget látom a szemében.</div> <div>Nem talál fogást rajtam, és ez dühíti.</div> <div>Pedig csak időt kértem, hogy hangolódni tudjak, rá és a kérdéseire.</div> <div>Magyarázatot vár a hallgatásomra. Nagy gesztusokkal ecseteli derűsebb ábrázatra számított, hol van az a régi én?</div> <div>Hol vannak a megélt szép pillanataim?</div> <div>De nem haladunk, még mindig hallgatok.</div> <div>Más utat választ, könyörgőre fogja, csak egyet mondjak, egy olyat, amikor nyugiban hátradőltem és élveztem azt az igazán jó pillanatot, ami csak nekem/rólam szólt...nem merek a szemébe nézni, igazából semerre sem merek pillantani, az asztal lapjára fókuszálok, nagyon kevés válasz el attól, hogy el ne bőgjem magam...</div> <div></div> <div><em>Hogyan tanulsz meg bízni, ha soha esélyt sem kaptál a bizalomra?</em></div>rich