Mindez én vagyok...

Fura…

A pult mellett állt, zsebre dugott kézzel, nekidőlve egy sor sörös rekesznek és engem nézett. Először észre sem vettem, annyira lefoglalt a 985.674-dik cukorszem felapplikálása a martinis pohár peremére. Najah én a csapos, adjuk meg a módját kamatoztassuk az a dekoratőr múltat Ünnep van vagy mi a szösz. A családi vállalkozás dübörög ezerrel. Nesze neked KisKarácsoy,… Tovább »

Csak nézek!

Láttam ma egy Hölgyet, aki 32nek mondja magát, de már régen túl van a 40en. Letakart tükrök kísérik útján… Láttam egy Urat, akiért bomlanak a nők, sármos, humoros, 08.00-tól egészen pontosan 17.00.-ig. Majd hazatérve, cipőjét szépen egymásmellé rakja, napi szennyesét a fürdőszobai koszos ruháknak fenntartott tárolóba dobja, mert nem akar egy újabb veszekedős estét az… Tovább »

Történések…

Egyre többször megrémít a lakáson kívüli világ, és itt most nem a  szerencseszerelem felhőtlenségére gondolok. Simán csak a mindennapi eseményekre. Nem merek belegondolni a kinti történések miértjeibe. Azt hiszem belekattannék az okok keresésébe, a lehetséges verziók végiggondolásába, egy-egy megtörtént esemény igazságának keresésekor. Tisztában vagyok vele, beszűkültségre vallhat, ha azt mondom, én egyedül mit tehetnék? De, a sok… Tovább »

Mert én, nem vagyok olyan!

A düh hullámokban önt el. Hol csitul kicsit, csak tompa lüktetését érzem, hol elementáris erővel tombol bennem, szinte már hányinger közeli állapotban vagyok, ahogy próbálom visszanyelni. Pedig csak ki kellene engednem. Hagyni, hogy átjárja minden porcikámat, megtegyem mindazt amire sarkall. Piti húzásokat vigyek véghez, kavarjak még egyet, utoljára, azon a fekáliával telített ülepítőn. Elé állva,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!