A gépem olyan hangokat ad ki, jelen pillanatban is, mint egy cséplőgép. Talán ha nem nyomkodnám a klaviatúrát, lassan megemelkedne, lebegne pár másodpercig és előfordulhat, az egyre erősebb zakatolásból kiindulva, hogy pár centire a szememtől felrobbanna, jobb esetben az ablakot kiverve elszállna. Viszont még nem nem füstöl, az is valami.
– Talán le kellene cserélned – világosított fel nemrég Á. – Nem valami ilyesmivel foglalkozik az a…
– Ja, elvileg valami ilyesmivel – és gyorsan kikapcsolom a gépet – Mehetünk!..- felkiáltással, csak hogy ne maradjunk a témánál.
De, nem veszi a lapot.
– Hát akkor, miért nem mondod neki? Még nem kell indulnunk, hová sietsz?
– Meeeert…. csak! Hagyjuk, majd megoldom – próbálom minél gyorsabban magamra rángatni a kabátom és naná, hogy terelni- ki lesz még ott? mondat hátha meghozza hatását.
– Ok tényleg mindig megoldod, mint most az öltözködést? – lép oda hozzám, hogy segítsen, valahogyan nem találom a kabátom jobb ujját – Mit bénáskodsz? – neveti el magát – Nem tudom kik jönnek el, majd meglátjuk. Tehát, mikor kérdezed meg mennyiért tud neked hozni egy másikat? Nem lenne egyszerűbb? – kérdően fürkészi az arcom, miközben konkrétan beleráz a kabátba.
– Semmikor, jó ez még! Kicsit hangos ugyan, de működik.
– De hülye vagy, hisz Ő csak leemelne egyet a polcról és már van is egy új. Hívd fel!
– Aha, mert nekem, csak úúúgy, le-e-mel-né!? – dörmögök a táskámba, nem találom a pénztárcám és miközben már félig eltűnök benne, hogy ne lássa az arcomat, reménykedem abban, a fülhallgató témát nem hozza fel.
Tévedtem…
– A fülessel is segített nem?
– Ühüm.. – vissza zuttyanok a szófára, remek, legalább a pénztárcám megvan, alattam – az igazság az, hogy küldött egy linket, hol tudom olcsóbban beszerezni. Nagyon gyakorlatias ember.
– Ne már, ezt nem mondtad – látom az arcán az értetlenkedést – hisz forgalmaznak olyat is.
– Aha, kb. 10 centire sorakoznak mellette, nagyon a karját sem kellett volna kinyújtania, hogy leakasszon egyet, ha már gyakorlatiasság, de azt hiszem, a hangsúly a NEKEM KELLENE részen volt. Így kaptam egy linket. Na ebből kiindulva, a gép említése kapcsán, talán két linket is kapnék. Juhééé már is van/lesz új gépem. Örömöm határtalan.
Még mindig látom, hogy nem igazán érti.
– De hát nem ingyen kérted, kérnéd!
– Bizony-bizony, nem ingyen. De ÉN lennék az, aki egy kis segítséget kér, és a lényeg azt hiszem ebben az esetben inkább ez…
Elvileg nem szégyen segítséget kérni. Gyakorlatilag, ha mégis teszem, (hosszas tépelődés után) csak a szégyenérzet van meg, mert mindig azt érzem, ürügynek vélik. Így sok választásom nincs okán…. Leszoktam róla. 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: